Sokat hallani – és természetesen mi is írtunk blog oldalunkon – arról, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek most a vendéglátóhelyek. Azt is körbejártuk, hogy milyen trendek léptek be a nemzetközi vendéglátó piacról a hazai szektorba. Mára már nem kérdés: a vendéglátásban nagy változásokra lehet számítani, kezdve azzal a sajnálatos és a közeljövőben folytatódó jelenséggel, hogy számos pékség, étterem, vagy más vendéglátóhely – színvonaltól, lokációtól függetlenül is – bezárni kényszerül. A pandémia lavinát indított el, amely némiképp átalakította az erőviszonyokat a vendéglátásban, és azok, akik életben maradtak vagy esetleg újonnan nyitottak, új trendekre kénytelenek figyelemmel lenni, és új kihívásokkal kényszerülnek szembeszegülni.

A QRiosum csapatával folyamatosan kutatjuk, hogy ebben a megváltozott helyzetben hol van a helye és mi a szerepe a digitális fejlődésnek. Ezúttal Molnár B. Tamással, a Magyar Gasztronómiai Egyesület (a továbbiakban: MGE) és a Bűvös Szakács online gasztronómiai magazin egyik alapítójával beszélgettünk ezekről a kérdésekről, akinek nevéhez köthető a hazai gasztroforradalom évekkel ezelőtti fellobbanása.

Megyünk befelé az erdőbe

Ahogy Molnár B. Tamás fogalmazott a jelenlegi változásokkal és nehézségekkel kapcsolatban: éppen befelé megyünk az erdőbe, és nem lehet előre pontosan megjósolni, hogy mi lesz jövőre. „A megoldást mindenesetre mindenkinek a saját piaci lehetőségeihez képest kell majd megtalálnia.

Látszólag azonban két réteg van viszonylagos biztonságban: a szakma hártya vékonyságú teteje, vagyis a csúcsa, és a legalja. Sajnos minden, ami közte van, erősen veszélyeztetett az életben maradásban.

Óriási veszteség, hogy több kiváló, az átlagember számára is elérhető árakon működtetett étterem bezárt (lásd például: Fricska Gastropub), ami nagy érték volt, hiszen egy lassan felépített, a hazai, helyi közönség számára fontos éttermi rétegről van szó.”

A kép forrása: Bittera Dóra

Ám Molnár B. Tamás arra is rávilágított, hogy az éttermek életben maradása mellett az ellátórendszer területén is nagy küzdelmek várhatók. „Vannak veszélyeztetett alapanyagok Magyarországon (így például a mangalica). A franciáknál jól működő rendszer épült ki a minőségi hazai alapanyagok támogatására, amelynek egy jól kidolgozott minősítési folyamat az alapja, amelyben a genetikai adottságokat, a tartási, vágási körülményeket és az ízeket is vizsgálják. A hazai döntéshozóknak is el kellene gondolkodnia egy ilyen minősítési-támogatási forma kidolgozásán. Mi francia mintára éppen ennek hazai bevezetésére tettünk kísérletet, és útjára indítottuk az Aranyszalag minőség tanúsítványt.”

Adatszolgáltatás, túlélés és digitális fejlesztés a vendéglátásban

Azzal foglalkoztunk már korábbi cikkünkben, hogy hogyan alakult a vendéglátóhelyek online pénztárgépre és ehhez kapcsolódó digitális fejlesztésekre való kötelezése. Az utóbbi időben történt jogszabályváltozások azonban újabb digitális fejlesztésre kényszerítik a vendéglátósokat: a jelenleg hatályos jogszabályok alapján minden, Magyarországon működő vendéglátó üzlet üzemeltetőjének regisztrálnia kell vendéglátó üzletét a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK).

A vendéglátó üzlet üzemeltetője az NTAK-regisztrációt követően, 2023 júniusától kezdődően az NTAK adatküldésre alkalmas vendéglátó szoftver alkalmazásával, elektronikus formában köteles biztosítani a jogszabályban meghatározott adatok továbbítását.

Molnár B. Tamás tapasztalatai szerint sok kis étterem, akinek nincs kellő apparátusa, panaszolta a MGE-nek, hogy megterhelő számára az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, főként, mivel beruházást és valamennyi digitális ismeretet is igényel ez. Molnár B. szerint az államnak legalább a szükséges eszközöket biztosítania kellene az éttermek számára.

A kép forrása: Pexels

A hazai jogi háttér tehát kétségtelenül hozta/hozza magával a digitális terjeszkedést a vendéglátó szektorban. Ám a nemzetközi piac felől is hasonló szelek fújnak, ha nem is a bürokratikus adatszolgáltatást célként kitűzve, hanem sokkal inkább a változó vendégigények kielégítését és a munkafolyamatok egyszerűsítését megcélozva. A jó digitális megoldások ugyanis mindkét célt képesek tökéletesen kielégíteni; így

a QRiosum csapata is arra törekszik, hogy a vendéglátóhelyek üzemeltetését könnyítse, a munkafolyamatokat optimalizálja és a vendégélményt is növelje.

De vajon mennyire nyitottak és befogadóak a vendéglátó szakma képviselői a digitális újítások tekintetében?

„Én nem hiszem, hogy ez ideológiai kérdés lenne." – magyarázta Molnár B. – „A digitalizáció nagy segítség a szakma számára, legyen az egy digitális formában létező és hosszú évekre visszavezethető recepttár – mint, amit Spanyolországban is láttam már 15 évvel ezelőtt –, vagy egy digitális menü, amelyen keresztül sok információt el tudsz juttatni a vendégnek. Az, hogy a vendég online tájékozódni tud az alapanyagokról, az étlapról, nagy segítség, hiszen gördülékenyebbé teszi az éttermi munkát. Ez biztos, hogy jön és terjedni, létezni fog.”

Természetesen nem lehet szó nélkül elmenni amellett az egyre aktuálisabb kérdés mellett sem, hogy akkor, amikor az életben maradáson, a fennmaradáson van a fókusz, marad-e tér – legyen az pénz, idő vagy energia- kapacitás – a digitális fejlesztésekre összpontosítani. Molnár B. Tamás ezzel kapcsolatban arra világított rá, hogy

az életben maradásra  – legyen az akár a költségcsökkentésre vagy a népszerűségre – törekvés, éppen, hogy sok fejlesztési igényt hozhat magával.

Minden területen jól jön a digitális segítség egy étteremben

A munkaerő – hát még a szakképzett, megbízható és lelkes személyzet – hiánya kritikus pontja a mai magyar vendéglátóhelyeknek. Molnár B. Tamás arról a jelenségről mesélt, hogy nem ismeretlen, hogy hazai vendéglátóhely külföldi munkavállalóval próbálja orvosolni ezt a problémát; és tapasztalatai szerint ez Gerendai Károly Michelin-csillagos étterme esetében is jól működik. Másrészről a magyar munkaerő pedig külföldön talál piacot magának, akár egy londoni éttermi munkáról, akár kamionok tisztításáról legyen is szó.

Mindenesetre, ahogy a Gasztromagazin fogalmazott, a digitalizációnak nem célja kigolyózni a munkavállalókat, hanem sokkal inkább arról van szó, hogy a hiányzó vagy nagyon drága munkaerő problémája miatt a legtöbb gasztrovállalkozás ott tart, hogy az egyszerűbb dolgokat csinálják meg a gépek, az ember pedig foglalkozzon a komplexebb feladatokkal, például a vendéggel. Gerendai Károly ezzel kapcsolatos gondolatait a Gasztromagazin így idézte: „a cél, hogy a meglévő munkavállalók nagyobb hozzáadott értéket adjanak, hasznosabban töltsék el a felszabaduló időt, amit az automatizáláson nyerünk.”

Molnár B. Tamás amellett, hogy egyetért Gerendai idézett szavaival, kifejtette, hogy

„nagyon sok lehetőség rejlik a digitális térben, hiszen minden területen jól jöhet ez a segítség: a receptírásban és a receptek rendszerezett gyűjtésében, visszakereshetőségében; a felszolgálók és a konyha közötti, valamint a vendéggel való kapcsolattartásban; és még az adminisztrációt is egyszerűsíteni lehet a digitális megoldások által.”

A kép forrása: Bittera Dóra

Ahogy a Gasztromagazin az idézett cikkében fogalmazott, tisztán látszik a folyamat, miszerint a digitalizáció az eddig alapvetően offline működésre beállt vendéglátó szektorba is betört. Arra, hogy ezek alapján milyen jövőkép festhető, Molnár B. Tamás hangsúlyozza, hogy

„a digitális eszközök, így a QR menü, akár a magasabb színvonalú éttermek szolgáltatásának kiegészítője is lehet, amennyiben az a pincér munkáját kiegészíti és plusz információkat juttat el a vendéghez,

így növelve a vendég elégedettségét és a minőséget. Amíg ez a minőséghez segíti hozzá az éttermet, addig nem kérdés, hogy van helye a hazai vendéglátó szektor működésében.”

Látható, hogy a XXI. században már nem éri meg digitális megoldások nélkül működtetni a legtöbb szolgáltatást, így a vendéglátói szolgáltatásokat sem.

A QRiosum ezért olyan QR menü rendszert és olyan helyszíni rendelési és fizetési felületet fejlesztett ki, amelynek használatával egy étterem vagy más vendéglátóhely üzemeltetési terhei csökkennek, a meglévő jó munkaerő az igazán érdemi és fontos feladatokra koncentrálhat, míg a rendelési folyamat egészen a fizetésig gördülékenyen haladhat az online térben, a vendég kényelmét is szolgálva.

Arról, hogy miért éri még meg a QRiosum rendszerét használni, ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.

Ha szívesen elindulnál a digitalizáció útján akár egy ingyenes digitális menüvel kezdve, vedd fel velünk a kapcsolatot a +36 (30) 853 6644-es telefonszámon vagy az office@qriosum.com email címen.

[Kiemelt kép forrása: Bittera Dóra]