Ülök az asztalnál jóllakott elégedettséggel, és kérem a számlát. „Kártyával szeretnék fizetni” – jelzem, majd a felszolgáló hozza is a terminált. Nézem a végösszeget, majd kérdezem: „Borravalót elfogadtok?”, mire a válasz: „Köszönjük, de van szervízdíj a számlán.” Mivel a kiszolgálás, az étel és az egész itt töltött idő csodálatos élmény volt, nagyon szeretném kifejezni hálámat érte, így tovább érdeklődöm, hogy a szervízdíjon felül adhatok-e bankkártyával borravalót. Nemleges választ kapok, majd sajnálatomat kifejezve azért szóban odamondom még, hogy nagyon szépen köszönöm, minden isteni volt.

Íme egy idilli éttermi szituáció. Nem túl reális ugyanis, hogy az igencsak felszökött árak mellett, amikor átlagos hazai fizetésből egyébként is nehéz eljutni egy – pláne budapesti – étterembe, a számlán szemet szúró 10-12%-os szervízdíj megemésztése után még legyen kedve és hajlandósága a vendégnek ugyanennyi jattot is fizetni, készpénzben. Különösen, ha a XXI. századi elektronikus/virtuális fizetőeszközök világában élve, eszünk ágában sincs a bankkártya mellé készpénzt is magunkkal vinni.

Pedig a szervízdíjnak és a borravalónak teljesen más a rendeltetése; egymás mellett és egymás nélkül is jól megélnek, és nem mindegy, hogy készpénzben vagy bármilyen digitális formában történt-e a borravaló megfizetése. Lássuk a részleteket.

A szervízdíj jogi alapjai

A szervízdíj jogi hátterét elsősorban a 71/2005. (IX.27.) GKM rendelet adja. E szerint a felszolgálási díj (a köznyelvben: szervízdíj) egy olyan összeg, amelyet a vendéglátásban a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért számíthatnak fel. Ha egy vendéglátóhely szervízdíjat állapít meg, annak mértékét elkülönítve fel kell tüntetnie a vendégnek adott nyugtán, számlán. Emellett, egy másik jogszabályi előírás értelmében ezt a külön díjat a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt (ugyanazon árkiíráson vagy árjegyzéken) kell feltüntetni.

Tehát a megfelelő fogyasztói tájékoztatás érdekében már az étlapon és itallapon is meg kell jelennie a szervízdíjnak.

Az pedig már másik kérdés, hogy vajon az apróbetűs megoldás mennyire felel meg a teljeskörű és legitim fogyasztói tájékoztatásnak.

Forrás: Freepik

A jogszabály szerint a felszolgálási díj adókkal és járulékokkal csökkentett összegét a vendéglátóhelyen közvetlenül közreműködő személyek között kell olyan arányban szétosztani, amilyenben a vendéglátóhellyel írásban megállapodtak. Ehhez arra van szükség, hogy a pénztárgép a pénztár-jelentésen külön sorban tüntesse fel a napi szervízdíj összegét, illetve képes legyen biztosítani a felszolgálási díj havi szintű gyűjtését és listázását.

A szervízdíj a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében mentes a személyi jövedelemadó kötelezettség alól, azonban TB járulékot és ÁFA-t kell utána fizetni.

Sajnos éppen a kedvezőbb adózási sajátosságai miatt a szervízdíj alkalmazásának gyakorlata munkáltatói visszaélésekre is lehetőséget teremt. 

A borravaló jogi kontextusa

A borravaló fogalmát nem adta meg a jogalkotó; az a köznyelvben kialakult definíciója szerint olyan önkéntes elhatározáson alapuló, a vételáron felül fizetendő, tetszőleges nagyságú összeg, amellyel a vendég a kapott szolgáltatás színvonalassága esetén az elégedettségét szeretné kifejezni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló adómentes. Az ÁFA törvény rendszerében pedig ugyancsak nem keletkezik a borravaló után ÁFA fizetési kötelezettség.

Ezek szerint a borravaló kizárólag a felszolgálókat illeti a vendéglátóhelyen, és annak változóan alakuló – de etikett szerint 10-15%-os mértékű – összegét ők teljes mértékben megkapják a vendégtől, azután nem kell adót és járulékokat fizetniük.

Abban az esetben azonban, ha a jatt a munkáltatóhoz jut, vagyis bármilyen formában hozzátevődik a cég bevételéhez, már adó-és járulékköteles bevétel lesz, amely így csak csökkentett összegben juthat vissza a felszolgálókhoz.

Utóbbi eset akkor állhat elő, amikor a pénztárnál kihelyezett „TIP”-gyűjtő tartalmát a munkáltató kezeli és osztja szét; vagy a pénztárgép pénzfiókjába kerül a jatt összege; vagy amikor bankkártyás fizetésnél a vendéglátóhely nem rendelkezik olyan POS terminállal, amely alkalmas lenne a borravaló elkülönített tételként való rögzítésére.

Fontos szót ejteni arról a jogszabályi módosulásról, amely a kasszába kerülő jattokkal kapcsolatos – korábban nem teljesen jogszerűnek tekintett – gyakorlatra reagált. Azért, hogy a pénztárgép pénzfiókjában napi szinten összegyűlt borravaló adómentesen és jogszerűen juthasson a felszolgálókhoz, a 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet 2021. óta lehetővé teszi, hogy

a kasszában lévő pénzkészletnek elég csak a pénztárgép zárásakor megegyeznie a pénztárgépen aznap bizonylatolt értékesítések és pénzmozgások egyenlegével. 

A borravaló és a szervízdíj lényegi különbségei

Alapvető különbség tehát a borravaló és a szervízdíj között, hogy

a) a szervízdíj kötelező megfizetése azon alapszik, hogy a vendéglátóhely üzemeltetője a jogszabály alapján ennek alkalmazása mellett döntött, és ez esetben a vendég köteles kifizetni annak összegét, amely aztán az adott vendéglátóhely bevételét fogja növelni; ehhez képest borravaló fizetésére a vendég önkéntes döntése alapján kerül sor, és az főszabály szerint nem tartozik a cég bevételei közé;

b) a szervízdíj adóköteles bevétel, és az adott hónapban befolyt összes felszolgálási díj adózása után a megmaradt összeget nem kizárólag a felszolgálók között fogják szétosztani, hanem a vendéglátóhely más alkalmazottjai között is (pl. séf, konyhai segédek, zenészek stb.); a borravaló ugyanakkor főszabály szerint adómentes, ám annak adómentessége csak akkor áll fenn, ha a felszolgáló a munkáltató „kihagyásával” jut hozzá a jatthoz. Ezért a borravaló kifejezetten a felszolgálókat illeti.

Forrás: Freepik

Az összehasonlítás jól mutatja, hogy mivel a szervízdíj és a borravaló célja és funkciója különböző, a két fizetség egymástól teljesen függetlenül mozog.

Vagyis, ízlés kérdése, hogy a vendég a szervízdíj mellett szeretne-e plusz borravalót is adni a felszolgálónak.

Ennek lehetőségét ugyanis nem zárja ki semmi.

Borravaló fizetése bankkártyával

A borravaló fogadása történhet közvetlenül az adott felszolgálónak személyesen átadott készpénzben, a pénztárhoz kihelyezett gyűjtő edényben vagy bankkártyás fizetésen keresztül. Az első esetben a borravaló összegét a felszolgáló zsebre teszi, hazaviszi, majd adómentesen használja. A gyűjtőedénybe dobott borravalót a felszolgálóknak – ahogy fentebb említettük – egymás között kell szétosztaniuk, a munkáltatójuk közreműködése nélkül.

A bankkártyás fizetéssel érkezett borravaló akkor jut teljes mértékben a felszolgálóhoz, ha a POS terminál alkalmas arra,

hogy – az egész elszámolási folyamat ideje alatt, valamint az archív adatokban is – a felszolgálókhoz rendelt borravalót és a vendéglátási szolgáltatás ellenértékét egymástól teljesen elkülönítse, és a borravaló az érintett felszolgálók számláján elszámolási periódusonként jóvá is íródjon.

Jatt a QR kódos rendelésben

Ami a technikai fejlődést illeti, talán a borravaló kezelésére alkalmassá tett bankkártya terminálok jelenthetik az első lépcsőfokát annak, hogy a vendéglátóhely helyszínén alkalmazott rendelési felületeken is lehessen úgy borravalót fogadni, hogy az 100%-ig a felszolgálókat illesse és adómentes legyen. A QRiosum QR kódos rendelési platformját úgy fejlesztettük ki, hogy azon keresztül a szervízdíj elkülönítve feltüntethető legyen, illetve a vendég a saját belátása szerint dönthessen arról, hogy ad-e – és ha igen, milyen mértékű – borravalót a felszolgálónak.

Ez akkor lehet különösen releváns, ha a vendég akár a pincérhívó gomb alkalmazásával, akár szimplán szóbeli kezdeményezéssel személyes kontaktusba kerül a felszolgálóval, és már a rendelési folyamat során jó élményeket szerez, és örömmel ad jattot. Ez esetben, ha a felszolgáló a saját számláját hozzárendelte a QRiosum és a hozzá tartozó Barion szoftveréhez, akkor éppen úgy, ahogyan a bankkártyás terminál esetében, a borravaló kifejezetten az ő számláján kerül majd jóváírásra, a munkáltatótól teljesen függetlenül.

Így a QRiosum rendelési felületén adott borravaló teljes összege, adómentesen megilleti a felszolgálót.

Milyen előnyei vannak a digitális borravalónak?

A QRiosum QR kódos menüjében alkalmazott megoldással alapvetően három fő célhoz szeretnénk hozzájárulni: 1. a vendéglátóhelyet üzemeltetők számára minél egyszerűbbé és átláthatóbbá tenni a bevételek és a beérkező fizetségek kezelését; 2. támogatni a felszolgálók méltányos, ösztönző megfizetését és a borravalókhoz való tiszta hozzáférését; 3. a vendég számára kényelmes, gyors és könnyen kezelhető felületen keresztül biztosítani a rendelés és fizetés modern, flow élményét.

Forrás: Freepik

A digitális jattolást tehát a következő alapelvek mentén forradalmasítjuk:

a) transzparencia és interaktív visszajelzés: lehetővé tesszük a teljes fizetési és rendelési folyamat átláthatóságát, ideértve a vendégek jattolási hajlandóságának és az egyes felszolgálók munkájával, a szolgáltatás színvonalával való elégedettség mértékének nyomon követését;

b) egyszerűség: a borravaló mértékét a vendég mindössze egy mozdulattal állítja be a rendelési felületen, és annak pontos összegét a rendszer számolja ki, így ennek terhe nem marad a vendégen;

c) adómentesség: a QR kódos rendelési felületet nyújtó éttermi szoftverünket úgy alakítjuk ki, hogy a borravalók a Barion rendszeren keresztül adómentesen jussanak el közvetlenül a felszolgálókhoz.

A QRiosum élmény részleteiről, a csomagjainkról a weboldalunkon bővebben tájékozódhatsz, de keress minket bátran elérhetőségeink valamelyikén is: office@qriosum.com; +36 (30) 853 6644.

[Kiemelt kép: Freepik]