Elektronikus számla, online pénztárgép, POS és softPos: ezek már szinte alapfogalmakká érlelődtek a vendéglátó szektorban. Ezek után a digitális térhódításnak szinte nem meglepő fordulata, hogy újonnan a közfigyelem a digitális menük és az online pénzfizető eszközök használatára kezd irányulni. Mindezt a szabályozási környezet is kénytelen volt lekövetni, és az innovációkra figyelemmel lenni. 

Túl a bankkártyás fizetésen

De hogyan is kezdődött ez? Anélkül, hogy egészen a számítástechnikai eszközök vendéglátásban való megjelenéséig visszanyúlnánk, talán kijelenthető, hogy a digitalizáció egyik nagy szabályozási szintű mérföldköve 2014-re datálható. 2014 júniusa óta a legtöbb kereskedő, vendéglátó egység köteles a NAV által nyilvántartott és a NAV központi szerverével folyamatos online kapcsolatban álló, a köznyelv szerint ún. online pénztárgépet használni a fizetések nyomon követhetősége érdekében. Hogy pontosan mely üzleteket érinti az online kassza használatának kötelezővé tétele, arra a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet, azaz ún. Pénztárgéprendelet 1. melléklete ad választ egy terjedelmes felsorolásban.

Kép forrása: Unsplash

A digitális forradalom soron következő szabályozási lépése a kereskedelemről szóló törvény módosítása volt, amely 2021. január 1-től előírja, hogy

azoknak a kereskedőknek, akik online pénztárgépet kötelesek használni, folyamatosan biztosítaniuk kell az üzletükben az elektronikus fizetés lehetőségét a vendégek számára.

Ez a köznyelvben úgy terjedt el futótűzként (és egyszerűsödött le), hogy innentől kezdve „minden étteremben biztosítani kell a bankkártyás fizetést”. Érthető a közbeszéd, hiszen sok üzlet jellemzően a POS terminálok beszerzésére vállalkozott azért, hogy eleget tegyen az elektronikus fizetés biztosítására vonatkozó kötelességének.

Ám az elektronikus fizetés lehetősége nem merül ki a bankkártyás fizetés biztosításában. A jogszabályi környezet rugalmas abban, hogy az elektronikus fizetésnek mely módját választja a kereskedő. Tehát a kötelezettség – az érintett üzlet választása szerint – bármilyen elektronikus fizetési lehetőség megteremtésére és folyamatos lehetővé tételére vonatkozik; és ez több fizetési módot is magába foglal. Így ide tartozik többek között a legelterjedtebb POS terminálon keresztüli bankkártyás fizetés, az új softPOS fizetés, az átutalás, a fizetést segítő QR kód használata, illetve az azonnali fizetést lehetővé tevő más alkalmazások is.

Ilyennek minősül a QRiosum online rendelési-fizetési rendszere.

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet alapján azonnali átutalásnak, illetve azonnali fizetésnek minősülnek a legfeljebb 10 millió forintos, elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalások, amelyek az év minden napján, 0-24 óráig, legfeljebb 5 másodperc alatt teljesülnek. A fentiekben közös tehát, hogy helyben fogyasztás mellett valamilyen digitális megoldás alkalmazásával azonnali fizetést tesznek lehetővé, és olyan fizetési megoldásokat jelentenek, amelyek kiválthatják a készpénzzel vagy bankkártyával teljesített értékesítéseket.

Mikor nem állítható ki e-nyugta?

A digitalizáció hódítása természetesen magával hozta a számla- és nyugtakibocsátás elektronikus dimenzióját is, fokozatosan visszaszorítva a hagyományos, papír alapú számla és nyugta párosát. Több online számlázó rendszer is elterjedt mind a hazai, mind a nemzetközi szolgáltatói piacon, amelyek felhasználóbarát módon teszik lehetővé a számlázáshoz, nyugtázáshoz kapcsolódó műveleteket.

Kép forrása: Unsplash

E szolgáltatók ún. e-számla vagy e-nyugta kibocsátására irányuló szolgáltatása azonban nem minden esetben használható a vendéglátói szektorban. A Pénztárgéprendelet 1. §-a kimondja ugyanis, hogy a rendelet 1. mellékletében meghatározott tevékenységet végző kereskedők kizárólag pénztárgéppel teljesíthetik a nyugtaadási kötelezettségüket. Ide tartoznak többek között az éttermi, vendéglátó, italszolgáltatást nyújtó vállalkozások – ám például a mozgó szolgáltatásnyújtást (például büfékocsit) működtetőket, a termelői borkimérést folytató és a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzletet nem sorolja ide a jogszabály. A pénztárgéppel történő nyugtakibocsátás szabályát erősíti meg a Pénztárgéprendelet 3. melléklete, amely külön is kimondja, hogy éttermekben és egyéb vendéglátóipari egységekben árakat is tartalmazó bizonylat kizárólag akkor adható át a vevőnek, ha annak kibocsátása az online pénztárgép naplóállományában már rögzítésre került. A NAV rendszerével összekapcsolt kasszának tehát minden rendelési-fizetési műveletet tartalmaznia kell, nyilvánvalóan a nyomon követhetőség érdekében. Éppen ezért a pénztárgépnek mindenképp alkalmasnak kell lennie a készpénzben és az ettől eltérő más fizetési módokkal történő fizetések és egyéb pénzmozgások kimutatására, rögzítésére és bizonylatolására.

Ezek alapján általában véve

a vendéglátóegységek – a fenti kivételektől eltekintve – nem állíthatnak ki e-nyugtát a hagyományos pénztári nyugta helyett,

vagy legalábbis az jogilag nem helyettesítheti a pénztárgép által készített nyugtát. A pénztárgépben tehát mindenképp szerepelnie kell a fizetési műveletnek: de hogyan is néz ez ki a gyakorlatban?

Készpénzes fizetésnél egyértelműen manuálisan rögzíteni kell a kassza rendszerében a szükséges adatokat, majd a pénztárgép hagyományos papír alapú nyugtát nyomtat ki. Bankkártya terminál esetén a rendszerek egymás közti kommunikációjának köszönhetően a manuális út mellett már félig szerepet kap az automatizmus is, hisz a fizetési műveletről a terminál papír alapú nyugtát nyomtat ki, az adatok pedig rögzülnek a kassza rendszerében is. Okkal gondolhatnánk, hogy bármilyen más digitális/online rendszeren keresztüli fizetési mód esetén már a legkorszerűbb, a legegyszerűbb a fizetési műveletek adatrögzítése és nyugtázása; ez mégsem teljesül így a hazai környezetben: ilyenkor ugyanis a készpénzfizetéshez hasonlóan külön, manuálisan szükséges rögzíteni a pénztárgépben a művelet tényét és adatait.

Hogyan kell eljárni a bankkártyán kívüli digitális fizetések során?

Érdemes kitekintést tenni mindenekelőtt arra az opcióra is, hogy nyugta helyett számla kiállítására kerüljön sor. Az ÁFA törvény 166.§-a lehetővé teszi, hogy a kereskedő/vendéglátó nyugta helyett számlát állítson ki. Elvben nincs annak tehát akadálya, hogy a hagyományos nyugtázás helyett valamely online számlázási rendszer segítségével e-számlát készítsen a vendéglátó. Erre azonban vendéglátói szolgáltatás során nagy valószínűséggel ritkán, leginkább a vendég kifejezett kérésére kerül sor, hiszen a számla készítése azt feltételezi, hogy a vendégnek az összes, a számlázáshoz szükséges személyes adatát rendelkezésre kell bocsátania. Ez egy átlagos étkezés, italfogyasztás során nem életszerű, ráadásul fölösleges adatkezelési többletterhet ró a vendéglátóra. 

Kép forrása: Unsplash

Mi tehát a teendő, ha a digitális térhódítást meglovagolva egy vendéglátóegység a POS terminálon túllépve valamely azonnali fizetést lehetővé tevő online, alternatív fizetési megoldásban gondolkodik? Erre jelenleg nem adható olyan válasz, amely szerint – a fenti néhány kivételtől eltekintve – megúszható lenne a pénztárgéppel történő nyugtakibocsátás. Azonban a konkrét teendők mikéntjére ad választ a Nemzeti Adó-és Vámhivatal tájékoztatója. E szerint a pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az egyes fizetési műveletekhez, valamint az egyéb pénzmozgásokhoz kapcsolódóan az alkalmazott fizetőeszköz típusát rögzítse, másrészt, hogy azt megjelenítse a pénztárgép által kiállított bizonylaton. A pénztárgépek jelenleg fizetőeszközként kezelik a készpénzt, a bankkártyát és az egyéb fizetőeszközöket. Utóbbihoz tartozik például a Széchenyi-kártya, az ajándékutalvány, a kupon vagy akár a hűségkártya is. De az egyéb fizetőeszközök listája tetszőlegesen bővíthető is. Ezért

a NAV ajánlása szerint az azonnali fizetést lehetővé tevő innovatív módszereket az egyéb fizetési eszközök kategóriájában javasolt rögzíteni,

önálló karaktersort adva azoknak. Ehhez a művelethez adott esetben a pénztárgép, illetve az adóügyi ellenőrző egység szoftverének módosítására is szükség lehet.

Látható tehát, hogy az azonnali fizetést lehetővé tevő különböző innovatív megoldások piacon való megjelenése már nem kizárólag a jövő, hanem egyértelműen a jelen számára vet fel kérdéseket, amelyekre az adóhatóság és a jogszabályi környezet részéről is szükséges volt reagálni. Az azonnali fizetést lehetővé tevő online/digitális rendszerek bevezetése esetén kétségtelenül egyszerűbb lenne vendéglátói szemszögből, ha az online számlázási rendszerek segítségével elegendő lenne automatikusan generálni egy e-nyugtát, ez azonban ma még nem tekinthető jogszerű eljárásnak. Mindazonáltal

a rendelés és fizetés online térbe való áthelyezése ennek ismeretében sem jelent az éttermek és vendéglátóegységek számára többletterhet.

A QRiosum rendszere kifejezetten úgy lett kialakítva, hogy minél egyszerűbben és gördülékenyebben történjen meg a rendelés leadása és annak kifizetése a vendég részéről, hogy a vendéglátóegységnek már kizárólag a rendelés többi teendőire kelljen összpontosítania. Amikor a vendég a QRiosum online rendszerén keresztül leadta a rendelését és a rendszerhez kapcsolt Barionon keresztül azonnal fizetett is, a kasszában szükséges rögzíteni a művelet adatait – de, ha a QRiosum online menüje a pénztárgéppel össze van kötve, ez a művelet automatikusan megtörténik. Ezután a rendelés átadásával/felszolgálásával egyidejűleg a pénztárgépből kinyomtatott nyugtát is át kell a vendég részére adni. Habár utóbbi művelet a hatályos szabályozás értelmében a hagyományos bankkártyás, a készpénzes és az új, alternatív fizetési megoldások esetében sem spórolható meg,

az innováció főként a munkaerő-állomány feladatainak optimalizálási lehetőségében, a felszolgálói feladatok mennyiségének csökkentésében, a költséghatékonyságban és a fenntarthatóság felé tett lépésben rejlik.

Nem beszélve arról, hogy a QRiosum használatával a digitális trendek térhódítására megfelelő válasz adható.

[Kiemelt kép: Unsplash]